Interjú

• Hogyan találkozik a hagyomány és az innováció a munkádban?

  Szoros kapcsolatot érzek a magyar fazekas hagyományokkal, de ugyanakkor hatással van rám a japán kultúra esztétikája, a wabi-sabi, a zen és John Cage munkássága. A hagyományt élő és folyamatosan változó közös tudásbázisnak tekintem, amelyből nemcsak azt vehetem, amire szükségem van, hanem amelyhez elemeket is adhatok.

• Mi a munkamódszered?

  Alulról felfelé haladva dolgozom. Szeretek játszani és dolgokat felfedezni, teret adni a véletlennek, és később funkciót találni a tárgynak. Munkáimat erősen jellemzi a drótvágásos agyagvágás technika is, amelyet bemetszéssel formálok meg tárgyakkal. Lenyűgöz az expresszivitása, az, ahogyan képes megragadni egy gesztust az anyagban.

• Honnan meríted az ihletet?

  Munkáimat többnyire traumák és sérülések inspirálják, legyenek azok személyes vagy nyilvános események. Különösen inspirálónak találom az emlékezet hibáit, amelyekkel számos szoborsorozatban foglalkoztam.

• Mi a munkád legnehezebb része?

  Nagyon nehéz egyensúlyt találni a „gasztro” kerámiák készítésekor. Ezeknél a tárgyaknál a végső darab nem csak az enyém: teret kell hagynom a séfnek, az ételnek, a környezetnek és a vendégnek, de közben meg kell őriznem a kreativitásomat a darabban.